Művelődési téren Zenta városa jelentős szerepet tölt be a régióban már a XIX. század első felétől kezdődően. 1832-ben megalakul a városban a Nemzeti Olvasó Társaság (ismertebb nevén a Kaszinó), mely a város kulturális felemelkedésének bölcsője volt, de egyben az első olyan közhasznú intézmény, mely könyvtárként is működött. A Kaszinó működése közvetett formában segítette elő számtalan művelődési egyesület megalakulását a 19. század második felében. 1868-ban megalakul a Szerb olvasókör, mely jelentős dátum a város kulturális történetében. E termékeny kulturális közegben formálódnak ki a szerb irodalom és színházi élet nagyjai közül többen is, akik ebben a Tisza-parti városban születtek (J. Muškatirović, S. Sremac, J. Đorđević). 1903-ban külön színház épül és határozat születik a városi könyvtár létrehozásáról.

1947-ben megalakul a Stevan Sremac Amatőr Színház, majd 1952-ben a Bábszínház és a Festő(művész)-telep. Ebben az évbe alakul meg a Városi Múzeum is, mely jelenlegi formájában 1974 óta működik régészeti, őslénytani, helytörténeti részleggel (zentai csata), valamint állandó néprajzi gyűjteménnyel és képgalériával. A városban jelenleg három magas színvonalú amatőr színjátszó társulat, Fúvószenekar, a Délibáb vegyes kórus, és a Musica Pannonica női kamarakórus működik. Az irodalmi és verses rendezvények alkalmával pedig folyamatosan fellépnek a zeneiskola tanárai és diákjai. 2006-ban megnyílt a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, mely számos tudományos és egyéb tanácskozásoknak ad otthont. A város művelődési élete a Thurzó Lajos Közművelődési- és Oktatási Központ szervezésében történik, melynek keretében működik a Művelődési ház (színház), a Városi múzeum, a könyvtár a Munkásegyetem és a Tisza mozi.

Városi Múzeum

A plébániapalota keleti épületszárnyában levő múzeum földszinti kiállítótermében őslénytani, régészeti és helytörténeti anyag látható (a zentai csatával kapcsolatos írásos- és tárgyi emlékek). Az első emeleten állandó néprajzi kiállítás várja a látogatókat. A múzeum galériája a mellette levő lakóépület földszintjén található.

A Zentai Történelmi Levéltár

A Tisza-mentén öt község területén végzi tevékenységét (Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse és Szenttamás), mely az egykori Tiszán inneni Korona-kerület északi részét öleli fel. A levéltár községi és regionális hatáskörű iratképzők iratanyagának védelmét látja el. Annak ellenére, hogy már a 18. és a 19. században is különböző rendeletek születtek a városi hivatalok iratainak megőrzése végett, a levéltár mint önálló intézmény – több engedélyezési fázis után – 1952-ben alakult meg zentai Városi Állami Levéltár néven. A levéltár közel 750 fondnyi anyaga áll a kutatók rendelkezésére. Külön figyelmet érdemel az Adomány- és kiváltságlevelek gyűjteménye (1651 – 1907), és még számos, a város történetével kapcsolatos iratanyag.

A levéltár keretein belül működik az 1961-ben alakult Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre, mely egyesület helytörténeti kiadványok publikálásával és gondozásával foglalkozik.