Várostörténet

Kiváló földrajzi adottságai miatt Zenta ősidők óta lakott hely.

Első ízben egy 1216-ból való okmány említi, de ekkor már lakott település, temploma van, s forgalmas átkelőhely a Tiszán. Zenta környéke 1224-től, a város pedig utána lesz a budai káptalan birtoka. 1475-ben már mezővárosként említi egy okirat. A budai káptalan kérésére II. Ulászló magyar király 1506-ban szabad királyi várossá nyilvánítja. 1697. szeptember 11-én Savoyai Eugén vezetésével az európai keresztény seregek Zentánál döntő vereséget mérnek a törökökre. Utána a katonai határőrvidék, majd 1751-től a kiváltságos Tiszai koronakerület fontos települése. 1861-től rendezett tanácsú város.

A 19. század végén és a 20. század elején a város látványos fejlődésnek indul, ekkor épül meg gimnáziuma, több középülete, modern rakpartja s első vashídja, s ezzel alapvetően kialakult a város mai arculata.

Zentai csata

A törökök 1697-ben hadjáratot szerveznek az elvesztett területek visszafoglalására, de 1697. szeptember 11-én Zentánál súlyos vereséget szenvednek a Savoyai Eugén által vezetett keresztény seregektől. A csata emlékét a Tisza-parton felállított emlékkomplexum őrzi.

A Városháza

A főtérre néző szecessziós konceptusú épület a városkép fő meghatározója. Közel 50 m magas masszív, ég felé törő tornya kissé romantikus hatású, de díszeiben a szecesszió nyomait viseli magán. Díszlépcsőháza és közgyűlésterme szintén szecessziós stílusú. Az épület leglátványosabb beltere a gazdag díszítésű lépcsőházi galéria, mely egyedi, lenyűgöző megoldásaival a galériát az épület legszebb részévé avatja. Tornyából pazar kilátás nyílik a városra és környékére.

Emlékkilátó

Az Emlékkilátóban egyedülálló élmény várja a családokat, diákokat és tanáraikat, és minden érdeklődőt. A helyszín ideális rendhagyó történelemórákra, ahol a látogató élvezheti a játékos tanulást ebben a különleges környezetben. Az Emlékkilátó különböző szintjein a nézelődő más és más Zenta történelmével kapcsolatos információval bővítheti ismeretanyagát, a gyerekek pedig észrevétlenül, játékosan tanulhatnak.

Utazz az időben!

A csoportok szemügyre vehetik a zentai csata egy jelenetét ábrázoló makettet (2x2m, 2000 figura), és a csata gigászi méretű falra festett térképét a csata hőseinek neveivel együtt. Megvizsgálhatják a összecsapásban résztvevő katonák korhű öltözékeit, és a csatával kapcsolatos levelezések, térképek, képek és festmények segítségével ugyancsak nyomon követhetik a csata menetét, s mindezt audiovizuális effektekkel körítetten. A torony legfelső termében a nézelődő megismerkedhet a régi, 100 évvel ezelőtti Zentával és a városháza építésének történetével és építőivel, ezenkivül az öreg óraszerkezetet is megszemlélheti, hiszen az láthatóvá vált átlátszó és elegáns boritást kapva.

Zenta madártávlatból

A városháza teraszáról , vagyis 50 m magasból gyönyörködhetnek a panorámában, az óriás iránytűk pedig megmutatják a szélkakas különböző irányaiban lévő világvárosok és testvérvárosok kilátótól való távolságát.

Akik félnek kimenni az erkélyre, a terepasztal feletti négy plazmatelevizion sugárzott képnek köszönhetően nézhetnek körbe.

Látogatás a kilátó toronyba

Technikai okok miatt a toronylátogatás következokben csak elore bejelentett csoportok részére (10 személy felett) az érvényes árjegyzék szerint, illetve kisebb csoportok esetében 1500 dináros csoportonkénti ár szerint történik. Bejelentkezés: Zenta Község Idegenforgalmi Szervezetének irodájában személyesen, vagy emailben az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. címen, esetleg a 00381-24/817-818-as telefonszámon.

*Az Emlékkilátó saját felelősségre látogatható.

Tűzoltólaktanya

1903–1904-ben épült Lajta (Leitersdorfer) Béla tervei alapján. A laktanya a népi építészet és a magyaros szecesszió ötvöződésének remekműve, melyet a díszítő elemek részletes és finom kidolgozása tesz a város legjellegzetesebb szecessziós stílusú épületévé.

Royal Szálló

1911-ben épült az akkor igen modernnek számító szálloda (vízvezetékkel, központi fűtéssel, villanyvilágítással ellátva). Az épületet – amely a szecessziós elemek jegyeit viseli magán – nemrég újították fel, részben az eredeti tervek alapján. 1985 óta az épület műemlék.

Plébániapalota és múzeum

1907–1909 között épült neobarokk és neoreneszánsz stílusban. Az épület architektúrája ünnepélyes, a főtér meghatározó eleme. Az épületben kapott elhelyezést a városi múzeum, melyhez képtár is épült. A múzeum komplex jellegű: a földszinten őslénytani, régészeti és helytörténeti (zentai csata) anyag, az emeleten pedig néprajzi gyűjtemény várja a látogatókat.

Görögkeleti (szerb) Szent Mihály arkangyal templom

A város legrégebbi épülete, 1762 előtt épült barokkos stílusban (építésének kezdetét 1751-re teszik). A templom eredeti ikonosztázából – mely 1782-ben készült – már csak két kép és két falfestmény maradt meg (Jovan Isailović munkája). Új ikononosztázát 1859 és 1862 között festette Pavle Simić, a szerb romantikus festészet egyik első képviselője.

Stevan Sremac-emlékház

Ebben a házban született 1855-ben Stevan Sremac jeles szerb író. Az épület 2005-től emlékház, mely állandó kiállításnak ad otthont.

Régi Mesterségek Háza

Látogatóink a műszaki ismeretek tanárának vezetésével megtekinthetik a letűnt tanyavilág tárgyi hagyatékát valamint 20 régi műhely teljes felszerelését, több mint 10 ezer régi tárgyat.

Egyes műhelyekben önállóan készíthetnek tárgyakat az érdeklődők, de a részükre külön táborokat is szervezünk a nyári hónapokban. Ide elsősorban a pályaválasztás előtt álló fiatalokat és szüleiket várjuk.

A gyűjtemény egész évben megtekinthető a hét bármely napján, az időbeosztás miatt azonban ajánlatos a látogatást előző napon bejelenteni a +381 (0)24/814-261 vagy +381 (0)24/814-639

Ősz Szabó tanya, Orompart

A tanya 1882-ben épült, 2 holdon terül el a lakóépülettel, istállóval, ólakkal, fészerrel. Ősz Szabóék részt vesznek az oromparti hagyományőrző és –ápoló rendezvényeken, maga a tanya pedig helyszíne az aratóünnepségeknek, a disznóöléseknek. A minden igényt kielégítő, kényelmes tanyán Ősz Szabó Vilmos és felesége Erzsébet él.

IQ-Park

Az IQ-Parkhoz hasonló kiállítás ötlete már évekkel ezelőtt megszületett, és egy kisebb kiállítás meg is nyílt Illúziók Háza néven városunkban, mely nagy sikert aratott látogatói körében. Ezek után már mertünk nagyobbat álmodni, és egy nagyobb szabású kiállítás megnyitására vállalkoztunk.

Célunk, hogy minél több iskolás gyermek és fiatal látogasson meg minket, és ezáltal kedvet kapjon a tanuláshoz. Gyakran találkozunk azzal a problémával, hogy a fiatalok nem szívesen tanulnak természettudományokat, mert szerintük az unalmas, és nekik nincs rá szükségük. Ezzel a kiállítással ezeket a megjegyzéseket szeretnénk cáfolni, oly módon, hogy bebizonyítjuk, a természettudományok mindenhol jelen vannak a környezetünkben, szerves részei az életünknek, csak gyakran megfeledkezünk róla.

Nyitvatartartási idő:

Az IQ-Park minden nap 10 és 18 óra között fogadja a kedves látogatókat. Vasárnap is nyitva vagyunk.

A tudományos előadások és filmvetítések mindig az esti időpontokban, a nyitvatartási időn kívül lesznek. Ezekről a honlapon vagy a Facebook oldalon lehet információt kapni.

Jegyárak:

Gyermek jegy: 100 din

Felnőtt jegy: 150

Családi jegy (2 felnőtt + 2 gyermek): 400 din

Havi jegy(korlátlan számú belépés egy hónapig): 1000 din

Szezon jegy (korlátlan számú belépés 3 hónapig): 1500 din

Csoportos jegy (10 fő felett): 80 din

A jegyárak csak a kiállításra vonatkoznak. A tudományos előadásokra és a 3D vetítésekre nem érvényesek.

Parkolási lehetőség:

A kiállítás épülete mellett sajnos nincs parkolási lehetőség, de a kiállítástól 150 méterre, a Népkert parkolójában busszal vagy gépkocsival is lehet parkolni.

A Szent Antal-templom

A téglaarchitektúrás, neogótikus stílusú templom 1909-1910-ben épült Berzenczey Domokos városi főmérnök tervei alapján. A templom a téglaépítészet remek alkotása.

A Jézus Szent Szíve-templom

A templom 1893-1896 között épült Szilágyi János budapesti építész tervei alapján, neogótikus stílusban. Belső tere rendkívül impozáns, boltívei hangsúlyosak. Méreteit tekintve a legjelentősebb templom a községben.

A Kis Szent Teréz-emléktemplom

A Kis Szent Teréz-emléktemplom alapkövét 1996-ban a város ünnepén, szeptember 11-én, a zentai csata évfordulóján és Lisiaux-i Kis Szent Teréz halálának 100. évfordulóján helyezték el a Szabadság téren. Tervezője Tóth Vilmos építészmérnök. A templom építése a befejezéséhez közeledik.

Parkok

A város főtéri parkját néhány ritka fafajta és cserje díszíti, mint például a ginkófa, a tiszafa, a mahónia, a japánbirs, a rózsa- és az aranyfa. A város nagy parkja – az 1866-ban létesült Népkert – a városközponthoz nem messze, a Tisza régi árterén, illetve az alacsonyabb fekvésű első teraszán található. A valamikor igazi látványosságnak számító Népkertben – ahol csodálatos rózsalugasok és virágágyások pompáztak –, ma csupán a különleges fafajták – a pusztuló kocsányos tölgyek, a kőrisfafélék, a platánfák, a fenyők – a cserjék és a pázsitfűfélék őrzik a város egykori kedvenc sétálóhelyének emlékét.

Szobrok, emlékművek

A város területén viszonylag kevés köztéri szobor és emlékmű található. Nepomuki Szent János szobrát, Tóth István zentai születésű szobrász alkotását, 1914-ben állították jelenlegi helyére, a hídfeljáró közelében. A másik egészalakos szobor, a Révész, Dudás Sándor műve, a Tisza-parti sétányon található, amit 2006-ban, a város napján leplezett le a magyar és a szerb államfő. A szoborral átellenben a zentai születésű neves szerb prózaíró, Stevan Sremac mellszobra áll. A Tisza-parti sétányon található még az újvidéki és a belgrádi Szerb Nemzeti Színház magalapítója, a jelenlegi szerb himnusz szerzője, a szintén zentai születésű Jovan Đorđević mellszobra is. A belvárosban, a híd feljárója közelében van a szerb kultúra jeles támogatójának, Joca Vujićnak a mellszobra is, azzal szemben pedig a zentai születésű Tóth József szobrászművész mellszobra.

Az egészségház előtt, egy hatágú csillagot formáló emlékmű állít emléket a néhai zsinagógának, amely 1874 és 1959 között ezen a helyen állt. A Zentáról 1944-ben deportált zsidók emlékműve a használaton kívüli zsidó temető bejáratánál található, ahol egy márvánnyal borított fal két oldalán az áldozatok nevei olvashatók.

A felsővárosi köztemetőben a Thurzó Lajos költő, újságíró sírja felett álló szobor a Vidéki kultúrmunkást mintázza meg. Ugyanitt található meg az 1848/49-es évi forradalom és szabadságharc 1849. febr. 1-jén elvérzett ártatlan áldozatainak tiszteletére emelt emlékmű, illetve közvetlenül mellette az 1944 őszén kivégzettek emlékoszlopa is, amelynek a talapzatába állított réztáblán az áldozatok nevei olvashatók. A temető keleti részében a ravatalozó előtt látható Glid Nándor szobrásznak a II. világháború antifasiszta harcosainak emlékére emelt alkotása, amely fémből készült virágokat ábrázol.

A Tisza-híd zentai hídfőjénél 2007 novemberében leleplezték le az ott 1944-ben kivégzettek kopjafás-emlékművét.