Felelősek vagyunk egymásért - Fennállásának 135. évfordulóját ünnepelte a Zentai Gazdakör

– A kihívások, amelyeknek most meg kell felelnünk, nagyon intenzív munkára kényszerítenek bennünket – hangsúlyozta üdvözlőbeszédében Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (MAGOSZ) elnöke a Zentai Gazdakör 135 éves fennállását ünneplő rendezvényen tegnap a zentai városházán, és hozzáfűzte, hogy az elmúlt időszakban is nagyon sokat dolgoztak és a lehetőségeikhez képest mindig mindent megosztottak a vajdasági mezőgazdasági szféra képviselőivel.


– Magyarország már csaknem két évtizede túl van az európai uniós csatlakozáson – jegyezte meg az Országgyűlés alelnöke, s elmondta, hogy Magyarországon már megtapasztalták azt, hogy mit jelent megnyitni a piacokat, mit jelent versenybe szállni az Unión belül, mit jelent a jogharmonizáció, s azt is, hogy mekkora nehézséggel jár, ha nem készülnek fel idejében, s ezért a szükséges tudást, tapasztalatot és módszert is a vajdasági magyar termelők rendelkezésére igyekeztek bocsátani, és továbbra is nyitottak lesznek ez irányba.

– A jövő generációinak az életéért mi vagyunk felelősek: anyaországbéliek, vajdaságiak és a más külhoni területeken élő gazdatársak is – ecsetelte, s a Magyarország Alaptörvényében foglaltakat megemlítve kiemelte, hogy felelősek vagyunk egymásért, ennek jegyében örömének adott hangot, hogy a fejlesztési programokat közösen tudják megvalósítani, emellett Jakab István arra is rámutatott, minden egyes lépést monitoringnak kell követnie, látniuk kell, hogy mik az intézkedések eredményei: hol vannak hibák, és hol kell ezeket gyorsan korrigálni.

Az Országgyűlés alelnöke a gazdakörök szerepéről, illetve összefogásukról beszélve hangsúlyozta azt is, hogy amint versenybe kerülünk Európával, az egyénileg gondolkodó és tevékenységüket nem rendszerben folytató gazdák képtelenek lesznek versenyezni.

– Valamit egyedül, valamit pedig rendszerbe foglalva kell végezni – jegyezte meg Jakab, s hozzáfűzte, hogy elődeink szempontrendszerét ma is szem előtt kell tartanunk, ebben a partnerség adott – emelte ki beszédében, hangsúlyozva, hogy a vajdasági gazdák összefogása ma a Kárpát-medencében példaértékű.

Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára köszöntőjében elmondta, hogy a minisztériuma számára rendkívül fontos, hogy kiváló együttműködést folytassanak a gazdatársadalom képviselőivel: a gazdakörökkel, a mezőgazdasági termelőkkel. Juhász szerint enélkül nem is lenne rend és folytonosság az állami szerv munkájában, emellett az is rendkívül fontos, hogy az általuk meghozott és a köztársasági parlament és a szerb kormány által elfogadott döntések a mezőgazdasági termelők számára is teljes mértékben elfogadhatók legyenek, s minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy ez továbbra is így maradjon.

Az ünnepség résztvevőit elsőként Sóti Ferenc, a Zentai Gazdakör elnöke, majd pedig Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetője, dr. Torda Márta, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője, Kispál Ferenc, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke és Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere is üdvözölte.

A rendezvényen bemutatták Táborosi László a Zentai Gazdakör 135 éves tevékenységét bemutató könyvét is.

A zentai gazdákat maga köré tömörítő egyesület 1882-ben, a térség harmadik gazdaköreként alakult meg Gombos Gábor akkori polgármester kezdeményezésére. A szervezet elsődleges célkitűzése a gazdák érdekeinek a védelme volt, illetve hogy új ismereteket szerezzenek, és elsajátítsák az új mezőgazdasági technológiákat. A szervezet tevékenységének első ötven évében kiállításokat, képzéseket, jószágbemutatókat, versenyeket szervezett, de a II. világháború végén megpecsételődött a sorsa, és csak az elmúlt század kilencvenes éveinek elején, 1992-ben élesztette újra egy csapat. A Zentai Gazdakör ekkor is úttörő tevékenységet kezdett folytatni: 1996-ban kezdeményezője volt a Vajdasági Gazdakörök Szövetsége megalapításának, összefogásra és új ismeretek átvételére ösztönözték a vajdasági termelőket.

Sóti Ferenc 1998-ban került a gazdakör élére, ekkor társaival eldöntötték, hogy mindenképpen, akár önerőből is fenntartják ezt a szervezetet, hogy 2000-ben komolyabb élet kezdődhessen el az egyesületen belül. Megalakultak a gazdakör szakágai, közülük elsőként a juhászok szekciója, aminek köszönhetően a gazdakör égisze alatt csoportosan ki tudták bérelni a legelőket. Ezután megalakult a gyümölcsészettel, illetve a hagyományápolással foglalkozó szakág, majd a fiatal termelőket maga köré tömörítő Gazdálkodj okosan! szekció, amelynek tagjai a munkájukhoz, egymás tájékoztatásához a legmodernebb technológiák vívmányait is felhasználják.

A gazdakör ezen kívül elődeihez hasonlóan versenyeket és kiállításokat is elindított, közülük a Mikulás-napi pálinkaverseny és kiállítás a legnagyobb, amelyet terménykiállítássá szándékoznak átalakítani. A gazdakör keretében 2007-ben Szerbiában elsőként egy pálinkalovagrend is megalakult. Idővel a szervezet a külkapcsolatait is megerősítette.

A gazdakör irodahelyiségeiben igyekeznek segíteni a termelőkön, képzéseket szerveznek, és a pályázatok megírásában is segítő jobbot nyújtanak a gazdáknak.

Sóti Ferenc köszöntőjének a végén kiemelte, hogy a Zentai Gazdakör az elkövetkezőkben is

úttörő szerepet szeretne betölteni a vajdasági mezőgazdasági termelők, illetve agrárszervezetek körében.

Hhzs.

Magyar Szó, 2017. augusztus 15.