Zenta: Megemlékezés az 1991-es béketüntetések évfordulója alkalmából

Az 1991-es zentai béketüntetések huszonnyolcadik évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést ma délelőtt Zentán, a Városháza oszlopcsarnokában, ahol a béketüntetések emléktáblájának megkoszorúzását megelőzően Juhász Attila magyartanár mondott bevezetőt.


Juhász Attila kifejtette, az 1991-es béketüntetés volt a zentaiak számára az a pillanat, amikor elveszítették politikai naivitásukat és ártatlanságukat, hiszen 1991 októberének végén a Jugoszláv Néphadsereg területvédelmi egységeinek részleges mozgósítását rendelték el a községben, ám az már akkor mindenki számára egyértelmű volt, hogy nem csupán egy egyszerű katonai gyakorlatról lesz szó.

– Ez a mozgósítás eleve felemásra sikeredett. Csak azok engedelmeskedtek a behívónak, akiknek nem volt más választása, vagy akiket begyűjtöttek az éjszaka leple alatt portyázó behajtók. A többiek rokonokhoz, ismerősökhöz vonultak esténként illegalitásba. Ekkor indult meg Magyarországra, elsősorban a határ mellé, Szegedre az első emigrálási hullám is. Amikor kiderült, hogy a mozgósított tartalékosokat a baranyai régióba, Vukovar környékére akarják továbbvinni, akkor a szülők és a nők önszerveződve indultak Tornyosra, hogy visszahozzák szeretteiket, fiaikat. A mozgósítottak és a civilek karavánja csakhamar megérkezett a városháza elé békét követelve. Békét akarunk! Ez volt a jelszavuk. Szabó János tartalékos tiszt vezetésével válságtörzs alakult az esti órákban. Követelték, hogy tartsanak referendumot, amelyen a polgárok véleményt mondhatnak a folyamatban lévő polgárháborúról. A válságtörzs a város vezetésével tárgyalt. A zentai tüntetés hatására Adán is feltámadt a népakarat, majd Temerinben kezdtek béketüntetést és Oromhegyesen is tiltakozás kezdődött a háború ellen. Majdhogynem hiába történt a polgári engedetlenség, öt nap után a rendszer erővel tovább görgött. A szervezőket, a tüntető hadköteleseket meghurcolták, akiket vagy befogtak, vagy zsarolással belekényszerítették az angyalbőrbe, és mégis elvitték őket Baranyába. De legalább nem a frontra. Ez volt a közvetlen eredmény. De ami a legfontosabb, ez volt az első repedés Milošević rendszerén, amely végül éppilyen tüntetések sorozatával dőlt össze – hangsúlyozta Juhász Attila, aki emlékeztetett arra is, hogy az eredeti, márványból készült emléktáblát a történések tizedik évfordulóján avatták fel, később vandálok leverték, majd azt követően került ki a mai fémtábla, amelyet a műemléképület rekonstrukciója rendelt mai helyére.

Az 1991-es zentai béketüntetéseknek emléket állító táblát Zenta község önkormányzata nevében Czegledi Rudolf, a Vajdasági Magyar Szövetség zentai községi szervezet nevében pedig Bodó József koszorúzta meg.

H. Á.

Vajdaság Ma, 2019. NOVEMBER 5.