Zenta: Kiállítás a zentai csatáról és a magyarországi visszafoglaló háborúkról

Ma délelőtt nyílt meg a zentai Városi Múzeumban A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk 1683-1697 / 1716-1718 című kiállítás, amely a háromszázhúsz évvel ezelőtti jeles történelmi esemény előtt állít emléket, akárcsak az idei zentai városnapi rendezvénysorozat.


A rendezvény kezdetén, a Himnusz dallamainak felcsendülése után Pótápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszöntötte a vendégeket. A zentai csata jelentőségét méltatva kiemelte, a csata nemcsak Magyarország népei számára, hanem az akkori keresztény Európa számára is óriási jelentőséggel bírt, hiszen az esemény egy korszak végét és egy másik korszak kezdetét is jelentette. Kiemelte tovább, a zentai csata közös európai siker volt, hiszen Magyarország képtelen lett volna egyedül kiűzni a törököket, aminek szerinte fontos tanulsága van a ma embere számára is, az, hogy az Európára leselkedő veszélyek csakis összefogással győzhetők le, Magyarország, Szerbia és az európai országok közös összefogásával, ahogyan háromszázhúsz évvel ezelőtt is azzal voltak legyőzhetők.

A folytatásban Polgár Balázs, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum régész-múzeulógusa, a kiállítás kurátora ismertette a kiállítással és a kutatásokkal kapcsolatos tudnivalókat, külön kitérve a zentai csata előzményeire, valamint a csata és az azt követő magyarországi visszafoglaló háborúk részleteire is. Kiemelte, a kiállítás ötletgazdája és megvalósítója, Zenta testvérvárosa, Budavár önkormányzata volt, amely elsősorban a zentai iskolások, illetve a Zentára érkező csoportok számára szerette volna ilyen módon bemutatni a tárlat alapját képező történelmi eseményeket. Hozzátette, éppen ezért abban bíznak, hogy a kiállítás a község turizmusának és a régió oktatásának is fontos elemévé válik majd.

A tárlatot dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere nyitotta meg, és adta át Zenta városának, aki örömének adott hangot annak kapcsán, hogy együtt ünnepelhetnek a két testvérváros, majd a magyar és a szerb államfő zentai találkozója kapcsán történelmi napnak nevezte a mai napot. Úgy fogalmazott, a történelmi sorsközösség ereje minden különbözőség ellenére hasonlóvá tesz bennünket, éppen ezért 1389 és 1526 összeköt bennünket, hiszen – mint mondta – Rigómező ugyanazt jelenti a szerbek számára, mint Mohács a magyarok számára. Hozzátette, a történelem során megélt tapasztalatokból fakadóan a magyar és a szerb nép is tudja, milyen az, amikor távoli birodalmak rájuk akarják erőltetni a kultúrájukat, a hitüket és a nyelvüket. Úgy fogalmazott, mi, magyarok és szerbek saját elődeink sorsán keresztül tapasztalhattuk meg azt, hogy házunk és hazánk Európa előkertjében a nyugatot kelettel összekötő kereskedelmi és hadi utak kereszteződésében milyen értékes telken áll, éppen ezért vagyunk megfontoltabbak, óvatosabbak, mint nyugati társaink. Végezetül köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy – ahogyan fogalmazott – közös erővel éltethessük tovább az ünnep adta reményt, miszerint közös Kárpát-medencei életünk rendbe tehető és a közös célok is megvalósíthatók.

A kiállítás ismertetőjében szereplő leírás szerint az Oszmán Birodalom 1697-ben betört a Temesközbe, és a Savoyai Eugén vezette 60 ezer fős keresztény sereg 1697. szeptember 11-én, Zentánál csapott össze a 70-80 ezer főt számláló török haddal. A csata kezdetekor a török sereg már megkezdte a partváltást: ekkor a szpáhi lovasság már a Tisza bal, a török gyalogság még a folyó jobb partján tartózkodott. A keresztény sereg lövegtüze a Tisza bal partjára, az erődített hídfőre és a hídra irányult. A támadó keresztény hadnak sikerült megakadályoznia, hogy a szorongatott török erők kitörjenek a hídfő erődítései mögül, illetve a keresztény katonaság sikerrel behatolt a hídfő területére is. A szultán látva gyalogságának pusztulását, a táborát 160 löveggel együtt hátrahagyva menekült el a csatatérről. A keresztény szövetséges erők vesztesége sebesültekben és halottakban a becslések szerint 2100 főt számlált, az oszmán sereg pedig több mint 20 ezer katonát veszített.

A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk 1683-1697 / 1716-1718 című kiállítás létrejöttét a Bethlen Gábor Alap, a Budavári Önkormányzat, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta.

H. A.

Vajdaság Ma, 2017. szeptember 11.