Röviden Zentáról

Földrajzi fekvés

Zenta Szerbia, illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány északi részén fekszik, a Tisza jobb partján, 42 km-re a szerb-magyar határtól délre. A község legészakibb pontja az északi szélesség 45 fok 47 percén található. A város határa a keleti hosszúság 19 fok 50 perce valamint a 20 fok 08 perce között terül el.

Zentai városháza

Természeti környezet

Zenta domborzati és vízrajzi adottságai igen kedvezőek, nem véletlenül vált jelentőssé. Ugyanilyen kedvezőek a közlekedési feltételei is, illetve a kapcsolatteremtési lehetőségei a környező vidékekkel. A jégkorszak folyamán az északi szelek által képződött vastag löszrétegeken az utóbbi évezredek folyamán a kontinentális éghajlatnak köszönhetően kialakult a füves puszta, a Tisza mentén a bokorfüzes, az árterületen pedig a nádas mocsárvilág sajátos életközössége. Ma a város határának legnagyobb része szántóföld, kert. Csupán a Tisza-menti ártéri erdők és a régi árterek maradványaiként számon tartott nádasok, mezők, legelők és szikesek szimbolizálják az egykori természetes környezetet. A XX. század második felében az urbanizálódás, az iparosodás és az egyéb környezetkárosító jelenségek hatása mindinkább érezhető a község területén.

Tisza

Éghajlata

Zenta község éghajlata jobbára hasonló Vajdaság Autonóm Tartományéhoz, ám a makro-klimatikus tényezők következményeként érezhetők bizonyos eltérések is, amelyek szélesebb területen is éreztetik hatásukat. A község területén a kontinentális éghajlat az uralkodó, amelyre jellemző a száraz meleg nyár, és a hideg tél. A község a mérsékelt éghajlati övezetbe tartozik, a kontinentális éghajlat általános jellemzőivel.

Területe

A község területe 283.5 km2. A község legészakibb pontja az északi szélesség 45 fok 47 percén található. Zenta községhez közigazgatásilag további négy falu jellegű település tartozik: Felsőhegy, Bogaras, Tornyos és Kevi. A városhoz tartozó, de azon kívül eső terület és a falvak területe körzetekre oszlik. A városon kívüli terület 8, Felsőhegy 6, Bogaras 4, Tornyos 6 és Kevi pedig 6 körzetre van osztva.

Lakossága

A 2002. évi népszámlálás szerint Zenta községnek 25568 lakosa van (Felsőhegy 1926, Bogaras 724, Tornyos 1766, Kevi 887 lakos), amelyből 20302-en laknak a városban. A község lakosságának 81% magyar 9% szerb, 10%-a pedig egyéb nemzetiségű.

Zenta címere és zászlója

A község címerében világoskék pajzsban két x alakban elhelyezett aranyszínű kulcs található, fogantyújukkal lefelé, tollukkal felfelé állítva, a tollak kifelé állnak, a fogantyúkban pedig egy-egy vízszintes helyzetű, egymásnak hátat fordító ezüstszínű kecsege található. A kulcsok között, a pajzs közepén zöld levelű arany búzakalász emelkedik. A pajzson koronás, ezüstszínű leeresztett rostélyú sisak nyugszik, a palást a pajzs jobb oldalán kék–arany, balról pedig vörös–ezüst színű.

A község zászlaja kétszínű: sárga és világoskék, hosszanti fekvésű és azonos szélességű, vagy vízszintes elhelyezésű, azonos szélességű világoskék és sárga színű sávokkal. A szélesség és hosszúság aránya egy a kettőhöz. A zászló közepén, az átlók metszéspontjának helyén a község címere helyezkedik el.

Zenta címere

Község ünnepe

Szeptember 11. – az 1697. évi zentai csata napja.