 |
ZENTA KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁSI HIVATALA
HELYI ADÓIGAZGATÁS
A HELYI KÖZBEVÉTELEK KALAUZA
Tisztelt Állampolgárok! A 2008. évig a helyi adóigazgatás forrás-közbevételként csak az illetékeket, az általános érdekű javak használata utáni térítményeket és más helyi közbevételeket adminisztrált.
A 2008. évtől a Községi Közigazgatási Hivatal a többi helyi forrás-közbevétel mellett átvette a statikus vagyon (a természetes és jogi személyek vagyona) utáni adó megállapításának, beszedésének és ellenőrzésének a teendőit. Ezeket a teendőket még nemrégiben a Szerb Köztársaság Adóigazgatósága látta el.
A vagyon megadóztatása köréből a teendők átvételével Zenta község számára lehetővé vált, hogy, összhangban a törvénnyel, teljes egészében adminisztrálja ezt a közbevételt.
A kalauz, amelyet a kezében tart, a helyi közbevételekről szóló hasznos adattárként lett elképzelve. A Községi Közigazgatási Hivatal a felek rendelkezésére áll minden munkanapon 07.30 órától 14.00 óráig. A vagyonadó kérdésében az ügyfelekkel való együttműködéssel a helyi adóigazgatás van megbízva, amelynek a tolóablakai a Városháza földszintjén helyezkednek el, és amelyeket meglátogathatnak minden szükséges információt megszerezése céljából, illetve megkereshetnek a 024/813-574-es telefonon ( 232-es melléken).
A helyi adóigazgatás hivatalnokai a fent felsorolt telefonszámokon megadják önöknek az adókötelezettségeik kifizetésével kapcsolatos szükséges információkat.
Mik a helyi közbevételek?
A helyi közbevételek mindazok az eszközök, amelyek a helyi közösség költségvetésében az állampolgároktól származnak a vagyonadó, az általános érdekű javak használata utáni térítmények fizetésével (pl. telekhasználati bér).
A helyi közbevételek eszközei közvetett úton visszakerülnek az állampolgárokhoz a városi közművesítés kiépítése, a művelődési, sport és oktatási intézmények, valamint az egyéb általános érdekű területek jobb működése által.
Amennyiben állampolgárokként rendszeresen fizetjük a kötelezettségeket, az alábbiakra teszünk szert:
- fejlett kommunális infrastruktúra (a város és a lakott települések területének jobb lefedettsége távhővezetékkel, csapadékvíz- és szennyvízcsatornával, jó utak és útjelzések hálózatával, a kommunális vállalatok minőségesebb szolgáltatásaival, a város vagyonának igazgatásával - fejlesztési stratégia, városrendezési tervekkel…),
- a művelődési-, testnevelési- és sportintézmények által nyújtott minőségesebb szolgáltatások,
- a tanulóink tantermeinek a fűtése,
- a tanárok és tanítók szakmai továbbképzése,
- rendezett és működőképes iskolák,
- az iskoláskor előtti oktatás és nevelés magasabb szintű fejlettsége,
- jobb szociális gondoskodás a lakosságról,
- minőségesebb környezet (rendezett parkok, utcák, közterületek, egészséges ivóvíz, tiszta levegő…),
- hatékonyabb helyi adóigazgatás.
Ki hozza a döntéseket a helyi közbevételek terén?
A forrás-közbevételek alapjellemzője, hogy az aktusával a helyi képviselő-testület állapítja meg a közbevételeket, a kulcsot, a közbevétel mértéke megállapításának és a mértéke megállapításához szükséges mércéket, összhangban a törvénnyel.
A vagyonadó mértékére vonatkozó rendeletek, valamint a közigazgatási, kommunális és tartózkodási illetékek és térítmények bevezetésére vonatkozó rendeletek meghozatalával és közzétételével a helyi adóigazgatás adóeljárásában megteremtődnek az alkalmazásuk normatív feltételei.
Hogyan tudnak a polgárok hozzájárulni a helyi közösség jobb fiskális politikájához?
Az önök bekapcsolódásával Zenta község éves költségvetésével kapcsolatos közvitába, amelynek alkotó részei a forrás-közbevételekről szóló rendeletjavaslatok is, önök személyesen is hozzájárulnak a helyi közösség fiskális politikájának megvalósításához.
AZ ÁLLAMPOLGÁROK VAGYONADÓJA
- Ki köteles nyilatkozatot benyújtani?
A természetes személyeknek, tekintet nélkül arra, hogy a konkrét vagyonra már előzőleg benyújtották az adónyilatkozatot, amennyiben a 2008. év folyamán az adóztatásra kihatással bíró adatváltozásra került sor a már bejelentett vagyont illetően, „új” adónyilatkozatot kell benyújtaniuk a változás beálltától számított 10 napon belül. Az adónyilatkozatot a PPI-2-es adónyilatkozati űrlapon kell benyújtani a vagyonadó megállapítása céljából az adószervnek, amelynek területén az ingatlan vagyon található, éspedig egyenként, minden ingatlanra vonatkozóan, amely a község (város) területén található.
Az ingatlanra (kivéve a mezőgazdasági és erdei földterületet) az adóalapot az ingatlannak a december 31-i piaci értéke teszi, az évben, amely megelőzi az évet, amelyre vonatkozóan a vagyonadó megállapításra kerül, csökkentve az amortizációval 1,5%-os kulcs szerint (évente), a proporcionális módszer alkalmazásával, de legtöbb 70%-ig. Az év folyamán kiépített ingatlanra - ez a megfelelő ingatlan december 31-i piaci értéke, az évet megelőző évben, amelyre vonatkozóan a vagyonadó megállapításra kerül.
- A nyilatkozatot be kell-e nyújtani minden évben?
Az adókötelezett, aki benyújtotta az adónyilatkozatát nem köteles ugyanarra a vagyonra új nyilatkozatot benyújtani, kivéve a nyilatkozatban szereplő adatok változásának az esetét, amelyek kihatással vannak az adókötelezettség mértékére.
A vagyonra, amelyet megszerez, megkezd vagy megszűnik használni az év folyamán, vagy más alapon keletkezik vagy megszűnik az adókötelezettsége, a kötelezett adónyilatkozatot nyújt be az ilyen változás beálltától számított 10 napon belül.
- Mely esetekben csökkenthető az adóösszeg?
Az épületre vagy lakásra az adó, amelyben a kötelezett lakik 40%-kal a kötelezett esetében, és 10-10%-kal a háztartása minden tagjára vonatkozóan, de a megállapított adó legtöbb 70%-áig csökken.
A 60 m2 felületig terjedő, nem városi építési telken található épületekre és lakásokra való jogosultságra, azaz építési területen levő telkekre, amelyek nincsenek bérbe adva, és amelyekben csak 65 évesnél idősebb személyek laknak, a megállapított adó 75%-kal csökken.
- Egy nyilatkozattal felölelhető-e a természetes személy minden ingatlanja?
A PPI-2-es adónyilatkozatot minden ingatlanra külön kell benyújtani, ami azt jelenti, hogy a kötelezett annyi nyilatkozatot fog benyújtani, ahány ingatlannal rendelkezik.
- Hogyan történik a vagyonadó megállapítása és beszedése?
A vagyonadó megállapítása az adónyilatkozatban szereplő adatok és más adatok alapján történik, amelyekkel a hatásköri adószerv rendelkezik.
A vagyonadót a helyi adószerv határozatával kell megállapítani.
A vagyonadóra az adókötelezettség mértékének megállapítására jelentőséggel bíró év közbeni változások nem hatnak ki az adott évre megállapított adókötelezettségre. A folyó évre vonatkozó vagyonadó megállapításáról szóló határozat meghozataláig az adót előlegként kell fizetni, az előző év utolsó negyedére megállapított kötelezettség mértékéig.
Az adószerv határozatával megállapított adó és a negyedévre előlegként fizetett adó közötti különbséget, amelyre vonatkozóan az adókötelezettség esedékessé vált, a kötelezett köteles az adókötelezettség megállapításáról szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül befizetni.
- Milyen mértékű az adókulcs?
Az adókötelezettek – természetes személyek a vagyonadót a progresszív kulcsok szerint fizetik.
- Hol kell beszerezni a vagyonadó megállapítására vonatkozó nyilatkozatokat?
A PPI-2-es űrlap (a vagyonadó megállapítására vonatkozó adónyilatkozat) a könyvesboltokban vásárolható meg vagy letölthető az Adóigazgatóság honlapjáról (www.poreskauprava.sr.gov.yu – adónyilatkozat).
- Az adónyilatkozatok benyújtásának a határideje
A 2009. évi vagyonadó megállapítására az adónyilatkozatok benyújtásának a végső határideje 2009.03.31-e.
- Mi történik, ha nem nyújtjuk be az adónyilatkozatot?
Ha a természetes személy nem nyújtja be az adónyilatkozatot adószabálysértés miatt, az adóeljárásról és adóigazgatásról szóló törvény 180. szakasza 1. bekezdésének 6) pontja értelmében 5.000-től 50.000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtható.
VAGYONADÓ JOGI SZEMÉLYEKNEK ÉS VÁLLALKOZÓKNAK
- Ki köteles benyújtani az adónyilatkozatot?
1) A jogi személyek és a vállalkozók, akik üzletviteli könyveket vezetnek, a tevékenységük ellátását szolgáló vagyonra vonatkozóan az adónyilatkozatukat a vagyonadó megállapítása céljából legkésőbb a folyó év március 31-éig nyújtják be.
Az adónyilatkozatot a vagyonadó megállapítását szolgáló adónyilatkozat PPI-1-es űrlapján kell benyújtani az adószervnek, amelynek a területén az ingatlan vagyon található, éspedig a létesítményekre vonatkozóan, amelyek az adott község területén találhatóak.
2) A vállalkozók, akik üzletviteli könyveket vezetnek - a vagyonra, amely a tevékenységük ellátását szolgálja (pl. a lakás, amelyben laknak) és a vállalkozók, akik nem vezetnek üzletviteli könyveket - a rendeltetéstől független vagyonukra, tekintet nélkül, hogy a konkrét vagyonra már előzőleg benyújtották az adónyilatkozatot, amikor az adóztatásra kihatással bíró változásokra kerül sor, a konkrét vagyonra benyújtják az „új” adónyilatkozatot azon év március 31-éig, amelyre az adót fizetik.
Az adónyilatkozatot a vagyonadó megállapítását szolgáló adónyilatkozat PPI-2-es űrlapján kell benyújtani az adószervnek, amelynek a területén az ingatlan vagyon található, éspedig egyenként, minden ingatlanra vonatkozóan, amely a község (város) területén található.
1) A kötelezettek ingatlanjára, akik üzletviteli könyveket vezetnek – ez azon érték, amelyet az előző év december 31-én az üzletviteli könyveiben megállapítottak. Ha az alap a kötelezett üzletviteli könyveiben olyan értékben lett kimutatva, amely nincs összhangban a jogszabályokkal, amelyek a számvitelt rendezik – azt az adószerv állapítja meg a piaci érték mértékében.
2) Az ingatlanra (kivéve a mezőgazdasági és erdei fölterületeket), amikor a kötelezett nem vezet üzletviteli könyveket - ez az ingatlannak az előző év december 31-i piaci értéke, csökkentve az 1,5%-os amortizációs kulccsal (évente), a proporcionális módszer alkalmazásával, de legtöbb 70%-kal.
Az év folyamán kiépített ingatlanra – ez az előző év december 31-én a megfelelő ingatlan piaci értéke.
- A nyilatkozatot be kell-e nyújtani minden évben?
A jogi személyek és a vállalkozók, akik üzletviteli könyveket vezetnek, a vagyonra, amely a tevékenységük ellátását szolgálja minden évben adónyilatkozatot nyújtanak be a vagyonadó megállapítása céljából a PPI-1-es űrlapon.
A vagyonadó-kötelezett, aki benyújtotta az adónyilatkozatot, nem köteles ugyanarra a vagyonra új nyilatkozatot benyújtani, kivéve a nyilatkozatban szereplő adatok változásának az esetét, amelyek kihatással vannak az adókötelezettség mértékére.
A vagyonra, amelyet megszerez, megkezd vagy megszűnik használni az év folyamán, vagy más alapon keletkezik vagy megszűnik az adókötelezettsége, a kötelezett adónyilatkozatot nyújt be az ilyen változás beálltától számított 10 napon belül.
- Egy nyilatkozattal felölelhető-e a jogi személy és a vállalkozó minden ingatlanja?
APPI-1-es adónyilatkozattal felölelhető a jogi személy, illetve vállalkozó minden, ugyanazon község (város) területén levő ingatlanja.
APPI-2-es adónyilatkozatot minden ingatlanra külön kell benyújtani, ami azt jelenti, hogy a kötelezett annyi nyilatkozatot fog benyújtani, ahány ingatlannal rendelkezik.
- Hogyan történik a vagyonadó megállapítása és beszedése?
A vagyonadó megállapítása az adónyilatkozat, az adókötelezett üzletviteli könyveiben szereplő és más adatok alapján történik, amelyekkel a hatásköri adószerv rendelkezik.
A vagyonadót a helyi adószerv határozatával kell megállapítani.
A vagyonadóra az adókötelezettség mértékének megállapítására jelentőséggel bíró év közbeni változások nem hatnak ki az adott évre megállapított adókötelezettségre. A folyó évre vonatkozó vagyonadó megállapításáról szóló határozat meghozataláig az adót előlegként kell fizetni, az előző év utolsó negyedére megállapított kötelezettség mértékéig.
Az adószerv határozatával megállapított adó és a negyedévre előlegként fizetett adó közötti különbséget, amelyre vonatkozóan az adókötelezettség esedékessé vált, a kötelezett köteles az adókötelezettség megállapításáról szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül befizetni.
- Milyen mértékű az adókulcs?
A vagyonra az adókötelezett ingatlanokra való jogosultsága esetében, aki üzletviteli könyveket vezet (jogi személyek és vállalkozók, akik a tevékenységük ellátását szolgáló vagyonukról üzletviteli könyveket vezetnek) az adókulcs 0,40%-ot tesz ki. A többi vállalkozó, aki nem vezet üzletviteli könyveket, az adót progresszív kulcsok szerint fizeti.
- Hol kell beszerezni a vagyonadó megállapítására vonatkozó nyilatkozatokat?
A PPI-1-es és a PPI-2-es űrlap (a vagyonadó megállapítására vonatkozó adónyilatkozat) a könyvesboltokban vásárolható meg vagy letölthető az Adóigazgatóság honlapjáról (www.poreskauprava.sr.gov.yu – adónyilatkozat).
- Az adónyilatkozatok benyújtásának a határideje
A 2009. évi vagyonadó megállapítására az adónyilatkozatok benyújtásának a végső határideje 2009.03.31-e.
- Mi történik, ha nem nyújtjuk be az adónyilatkozatot?
Ha a jogi személyek vagy vállalkozók nem nyújtják be az adónyilatkozatukat, az adóeljárásról és adóigazgatásról szóló törvény 179. szakasza értelmében adószabálysértés miatti bírsággal sújthatók (az SZK Hivatalos Közlönye, 80/02., 84/02., 23/03., 70/03., 55/04., 61/05., 85/05., 62/06., 63/06., 61/07. és 5/09. sz.).
ILLETÉKEK
Az illeték egy bizonyos szolgáltatás térítményeként fizetendő, amelyet valamely állami szerv nyújt az illetékkötelezettnek.
Az illetékkötelezettnek nyújtott szolgáltatás lehet a nyilvános szerv egy bizonyos cselekménye (munkakönyvek kiadása, aláírás hitelesítése…) vagy bizonyos előnyök megszerzése (bizonyos hivatás ellátására vonatkozó jogosultság, a cégjelzés kitűzésére vonatkozó jogosultság, fegyvertartásra vonatkozó jogosultság, házi kedvencek tartására vonatkozó jogosultság…).
A helyi önkormányzat forrásbevételei közé tartoznak az alábbi illetékek:
1) helyi közigazgatási illeték,
2) helyi kommunális illeték,
3) tartózkodási illeték.
- Helyi közigazgatási illeték
A helyi közigazgatási illeték bevezetéséről szóló rendeletnek tartalmaznia kell az alábbi elemeket:
- az iratokat és a cselekményeket, amelyekre vonatkozóan az illetéket bevezetik (a helyi önkormányzat forráshatásköréből kell lenniük),
- az illetékkötelezettség létrejöttét,
- az illetékkötelezetteket,
- az illeték fizetésének módját,
- az illetékfizetés alóli felmentést,
- az illeték mértékét.
Törvényes korlátozások:
* az illeték mértéke nem állapítható meg olyan összegben, amely magasabb a köztársasági közigazgatási illeték összegénél, amely a megfelelő, illetve személyes iratra vagy cselekményre lett előirányozva.
** nem vezethető be helyi közigazgatási illeték az iratokra vagy cselekményekre, amelyek magasabb hatalmi szint hatáskörébe tartoznak (a kétszeres illetékfizetés megakadályozása).
A helyi önkormányzat képviselő-testülete bevezethet helyi kommunális illetéket jogosultságok, tárgyak és szolgáltatások igénybevételére. A helyi önkormányzatok finanszírozásáról szóló törvény felsorolásszerűen megállapítja, hogy mire vezethető be kommunális illeték.
A kommunális illeték különböző mértékekben vezethető be, az alábbiaktól függően:
- a tevékenység neme,
- a létesítmény felülete és műszaki-használati jellemzője,
- a terület-, illetve övezetrész, amelyben a létesítmények, tárgyak elhelyezkednek, vagy amelyben a szolgáltatást nyújtják, amelyre az illeték fizetendő.
A kommunális illeték bevezetéséről szóló rendeletben meg kell állapítani:
a kötelezetteket, az illeték mértékét, a kedvezményeket, a fizetési határidőket és a fizetés módját.
A tartózkodási illetéket a helyi önkormányzat képviselő-testületének a rendeletével kell bevezetni, összhangban az idegenforgalom ezen területét szabályozó törvénnyel.
A személy a lakóhelyén kívüli idegenforgalmi elhelyezést szolgáló létesítményben való tartózkodásának minden napjára fizeti.
Ezt az illetéket az elhelyezési szolgáltatás fizetésével egyidejűleg kell fizetni.
A tartózkodási illetékből származó közbevételt informatív-ismeretterjesztő anyag biztosítására kell fordítani, amellyel a község bemutatja az idegenforgalmi ajánlatát és kulturális örökségét, valamint az idegenforgalmi jelzésekre és az idegenforgalmi szervezet működésére.
AZ ÁLTALÁNOS ÉRDEKŰ JAVAK HASZNÁLATA UTÁNI TÉRÍTMÉNY
Ezt a térítményt az általános érdekű javak (vizek, erdők, utak, telkek, bányakincsek) használati díjaként kell fizetni.
Zenta helyi önkormányzata az alábbi térítményeket irányozta elő:
- telekhasználati bér,
- környezetvédelmi és –fejlesztési térítmény.
- A telekhasználati díj az alábbiakra lett bevezetve:
- az építési telek rendezése,
- az építési telek használata (természetes és jogi személyektől),
Az ebből a térítményből származó eszközöket az építési telkek rendezésére és a kommunális infrastruktúra létesítményeinek a kiépítésére és karbantartására kell fordítani.
- A beruházó fizeti.
- A térítmény mértékét szerződéssel kell szabályozni a község (város) rendeletében megállapított ismérvek és mércék, valamint a fizetési ütem, a telek rendezésén kivitelezett munkálatok terjedelme, szerkezete és határideje alapján.
- Ezen térítmény három kategóriáját különböztetjük meg: állami tulajdonú beépített, beépítetlen és egyéb, nem állami tulajdonú építési telek.
- A térítményt a telekhasználó fizeti.
- A térítmény mértéke (állami tulajdonú telek) az alábbiaktól függ: a telek rendezettségének a mértékétől és fokától, a telek településbeli fekvésétől, a teleknek a társadalmi életszínvonal építményeivel való felszereltségétől, a városi központtal és egyéb településbeli tartalmakkal való összekötöttségétől, illetve a használók számára nyújtott egyéb előnyöktől.
- A térítmény fizetésének közelebbi ismérveit, mércéit, mértékét és fizetésének módját és határidejét a község (város) képviselő-testületének a rendeletében kell megállapítani, amely alapján a kötelezetteknek kiadják az egyes határozatokat.
- Az egyéb, nem állami tulajdonú építési telek használata utáni térítményt akkor kell fizetni, ha ez a telek közeszközökből fel lett szerelve a kommunális infrastruktúra alapvető létesítményeivel (villanyhálózat, vízvezeték, összekötő út stb.).
- Környezetvédelmi és -fejlesztési térítmény
Ezen térítmény eszközeiből biztosítani kell az embernek az életre és az egészséges környezetben való fejlődésre való jogát, valamint a helyi közösségben a gazdaság és a környezet fejlődését.
- A fizetéskötelezett minden olyan személy, aki emissziókkal, illetve hulladékkal környezetszennyezést idéz elő, vagy nyersanyagot, félkész terméket vagy terméket helyez forgalomba, gyárt vagy használ, amelyek a környezetre nézve káros anyagokat tartalmaznak.
- A térítmény mértékét, a fizetés módját, a kedvezményeket a képviselő-testület irányozza elő, az eszközöket pedig rendeltetésszerűen kell felhasználni.
EGYÉB HELYI KÖZBEVÉTELEK
A helyi önkormányzat finanszírozásáról szóló törvény 6. szakasza felsorolásszerűen feltünteti, hogy melyek az egyéb forrás-közbevételek:
- a szabálysértési eljárásban kimondott pénzbírságok - a község (város) képviselő testülete aktusával előirányozott szabálysértésekért, amelyeknek a beszedésében nem a bíróság, azaz a szabálysértési szerv az illetékes,
- az állami tulajdonú, községi, illetve annak közvetett költségvetésieszköz-használói használatában levő ingatlanok bérbe, illetve használatba adásából származó bevételek - az ingatlanok bérbe, illetve használatba adásával valósul meg, a bérleti díj mértékét és a fizetés módját szerződéssel kell szabályozni, éspedig a képviselő-testület által hozott rendelet alapján,
- ingó tárgyak eladásából származó jövedelmek – tárgyak, amelyek szabálysértési és más, az állami szerv előtt folytatott eljárások során kerülnek elkobzásra,
- Zenta község trezorigazgatósági eszközeire fizetett kamatokból származó bevételek – a város szabad eszközeinek az elhelyezési ehetőségét engedélyezi a költségvetési rendszerről szóló törvény, és az üzletviteli bankok kiválasztása a nyilvános felhívásra beérkezett legkedvezőbb ajánlatok ismérvei szerint történik,
- bevételek, amelyeket a helyi önkormányzat szervei és szervezetei a tevékenységükkel valósítanak meg – összhangban a külön törvényekkel. |
|
